Élj úgy, mint egy hercegnő, nézz ki úgy mint egy Barbie, és bulizz úgy ahogy Ke$ha!

Nem csak azért vagy itt,hogy helyet foglalj,vagy hogy egy háttérszereplő legyél valaki életének a filmjében.Gondold végig:semmi nem lenne ugyanilyen,ha nem léteznél.Az összes hely,ahol voltál és az összes ember,akivel valaha beszéltél,más lenne nélküled. Mindannyian kapcsolódunk egymáshoz,és hatással vannak ránk a döntések és még mások létezése is.

Érdekes, hogy mennyire ragaszkodunk a múltbéli dolgokhoz, még akkor is, ha a jövőnkről van szó.

Ha azt hiszed, hogy egy hasonlóval elfeledheted az elsőt, nagyon is tévedsz.

Soha ne fordíts hátat az érzelmeidnek. Ha szereted, valld be! Az elején nem tudod még értékelni és felfogni, mit veszíthetsz, erre hónapokkal később döbbensz csak rá. Szóval, tedd fel magadnak a kérdést: megéri elveszíteni, félredobni azt, akit szeretek? Lehet, hogy rengeteg akadály áll a boldogság útjába, és egyszerűbb elnyomni az érzéseket, de az elnyomás alatt ott vannak, és rengetegszer elő fognak törni. Okosabb döntés hátat fordítani, mint egy picit harcolni valamiért, ami boldoggá tehet később? Soha ne hagyd veszni a szerelmet! Az utolsó percig megéri küzdeni. Mert második esély mindig van. A kérdés: élsz-e vele vagy tovább szenvedsz és okozol szenvedést annak, aki a lelkét is kitenné érted?

Az igazi szerelem háromszor ér véget. Egyszer a nő számára, egyszer a férfi számára és egyszer, amikor bevallják egymásnak.

Az életben az egyik legnehezebb dolog kényszeríteni magadat annak a dolognak az elfelejtésére, ami a legtöbb boldogságot okozta. Mindezt csak azért, mert annak már vége.

A férfiak a kihívást keresik, azt a nőt fogják szeretni, aki nem ugrik első szavukra, akit nehéz megszerezni és megtartani, aki tud nemet mondani, és aki köszöni szépen, jól elvan a pasi nélkül is, ha éppen úgy hozza a helyzet. És amint a férfi kezdi magától értetődőnek venni a nőt - nos, onnantól kezdve kezd vesztésre állni a nő szénája, hogy enyhe képzavarral éljek.

Találkozni veled, ez volt a sorsom. A barátoddá válni, ez a döntésem volt. De szerelembe esni veled, ez az irányításom nélkül zajlott.

Nem csak azért vagy itt,hogy helyet foglalj,vagy hogy egy háttérszereplő legyél valaki életének a filmjében.Gondold végig:semmi nem lenne ugyanilyen,ha nem léteznél.Az összes hely,ahol voltál és az összes ember,akivel valaha beszéltél,más lenne nélküled. Mindannyian kapcsolódunk egymáshoz,és hatással vannak ránk a döntések és még mások létezése is.

Eljön az a perc, amikor belátod, hogy valakinek csak a szívedben van helye, az életedben nincs.

Amikor mellém bújik, nem húzódom el. Csak lehunyom a szemem és hagyom, hogy a fájdalma átfolyjon rajtam, és keveredjen az enyémmel. Összeölelkezve sírunk, beszélgetünk, ahogy már rég kellett volna tennünk. ...ha közelebb engedtem volna magamhoz. Ha nem löktem volna el.

Tulajdonképpen egy egészen kicsit hiányzol, még ha nem is fájsz már. Hiányzik a világod. Az az édes levegőjű, ami egyszerre tart távol magától, és egyszerre szippant be, mielőtt túl távol merészkednék. Hiányzik az a fajta döbbenet, amit kiváltottam sokszor belőled, és az a kíváncsiság, amit nekem szenteltél. És a tettek, amiket soha nem értettél, de végtelenül kívántál.

Hülye lennék, ha nem kürtölném világgá, hogy hibáztam... Veled. Igen, jól elcsesztem, a legelejétől fogva. De előre akartam nézni anélkül, hogy megszabadulok azoktól a dolgoktól, amik megakadályoztak ebben. Kapaszkodtam a múltba. Visszanéztem. Felejteni akartam, de még emlékeztem. Igazi őrület, Gin! Makacs voltam, és ott akartam maradni. Hányódtam jobbról-balra. Nem bocsátottam meg. Magamnak sem. Megakadtam...

Az életben akad számos nagy, romantikus pillanat, amikért érdemes élni. Ám van egy kis gubanc, ezek a pillanatok elmúlnak és a sarkon előbb utóbb ott ólálkodik a kegyetlen, borotválatlan gazember: a valóság.

Az első hibád az volt, hogy elérted, hogy ne lehessek boldog melletted. A második pedig, hogy azzal, hogy eltűntél, adtál egy esélyt hogy rájöjjek, hogy nélküled is jól megvagyok.

Boldogság az, amikor este nem akarsz elaludni, mert a valóság végre jobb, mint az álmaid.

Csak azért jöttem, hogy lássam, mit tennél ha adnék egy esélyt neked, hogy rendbe hozd a dolgokat. De már látom felesleges volt. Neked eszedbe sem jutott soha, hogy rendbe hozd. Neked így pont jó.Te nem szenvedsz miattam, nem gondolsz rám, nem voltál belém soha, de soha szerelmes.

Útjaink észrevétlenül, véletlenül futottak össze, s egy pillanatra összeforrtak. De most szétválnak, és lehet, hogy soha többé nem keresztezik egymást.A találkozás pontja viszont megmarad. Kinek jelentéktelenül, kinek feledhetetlenül...

Amikor valaki folyamatosan megbánt, te vagy a hibás. Te vagy a hibás amiért nem hagytad még el őt. Az egyetlen indok amiért még mindig megbánt, az az hogy te hagyod neki.

Nem vagyok egyszerű! Csalódtam már olyan emberben, akiben teljesen megbíztam! Nevettem már a könnyeken és könnyeztem a saját nevetésemen! Ütöttek, álltam.. rúgtak tovább tűrtem és nem ejtett rajtam sebet egyetlen pofon sem! Kitéptem a szívem, és oda adtam annak aki nem érdemelte meg! Máskor olyan elől zártam el azt, aki mindent megtenne értem! Megtanultam megbocsájtani a megbocsájthatatlant és elfelejtettem amit más soha nem lenne képes! Segítettem a legrosszabb ellenségemen, de rajtam nem segített senki! Tanultam, és megbuktam.. felálltam aztán újra földre rogytam! Éltem az életem, máskor temettem a lényem! Mégis itt vagyok! Készen arra, hogy megmutassam.. az élet lehet bármily kemény, igen is érdemes végigcsinálni!

Mikor kértelek hogy gyűlölj, te szerettél, s mikor kértelek hogy szeress, te már csak nevettél..

Magam sem értettem, miért csináltam ezt. Nem tudtam eldönteni, hogy azért beszéltem így, hogy még jobban magamhoz láncoljam, vagy azért, hogy szabadon engedjem.

Tudod mi a szeretet? Amikor valakit tényleg szeretsz,csak arra törekedsz,hogy neki boldog élete legyen. Még ha te majd bele is halsz,akkor is csak arra tudsz gondolni; hogy végig csinálod,és a végén neki jó lesz. Hisz ezt akarod,hogy ő őszintén képes legyen mosolyogni,hogy meglegyen mindene..De ez nem csak egyszerű szeretet. Ehhez az emberhez valami kötelék fűz,amit nem értesz majd meg soha..Minden egyes könnycseppet azért ejtesz,hogy ő annyiszor képes legyen mosolyogni. Ez az igaz szeretet.

forrás:

Idézetek*

Azt akarom hogy megöleljen. Azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és értsen meg. Hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "Soha nem mondtam le rólad".

-Tudod mit? Maradjunk barátok!:)
-Tényleg?

-Nem, b*szd meg magad!

Vannak dalok, amiktől táncra perdülünk. Dalok, amiktől énekelni kezdünk. De azok a legjobb dalok, amik felidézik benned, amit akkor éreztél, amikor először hallottad őket. És ezzel megint összetöri a szívedet.

És néha, igenis fáj, hogy nem gondolsz rám...Mondhatom hogy "nem érdekelsz" és mosolyoghatok közben. De ha mélyebbre néznél,tudnád hogy egy világ omlik össze bennem..

Sokat köszönhetek neked.
Megtanítottál a megbánásra mikor ugyanannyira voltam hibás mint te.Megmutattad hogyan lehet éreztetni valakivel a bizalmadat miközben nem érdekel semmimás csak saját magad.Hogy hogy kerülhettem a fontos dolgokat amiket megkéne beszélni.Hogy mikor más szenved hogykell magam jól érezni.Remélem sok jót tanítasz még,nagyon akarom.És ha majd padlón leszel,ígérem az összes leckét visszaadom!

Utálom ahogy rám mosolyogsz,és utálom amikor nevetsz. Igazából nem is ezeket utálom! Hisz ezek a kedvenceim..Viszont gyűlölöm hogy sosem lehetsz az enyém,és ha mosolyogsz az sem miattam lesz..

Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted őt. Szerelem, mikor ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: 'Jól vagyok', pedig csak sírni és sírni szeretnél.

Nincs olyan, hogy megbánás. Soha semmit sem bánhat meg az ember. Hisz, ha megtesz valamit valamikor, azt abban a pillanatban akarja és jónak gondolja. Nincs megbánás. Csak mások által kiváltott lelkiismeret furdalás!

Nélküle már nem érzem a világot annyira különlegesnek. Az égbolt egyszerűen csak égbolt, én csak egy lány vagyok, semmi sem tűnik tökéletesnek többé..

Semmibe vesszük azt, aki rajong értünk, de rajongunk azért, aki tudomást sem vesz rólunk; azt szeretjük aki bánt minket, és azt bántjuk aki szeret...

Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak.

Közelebb, egyre közelebb kerülök hozzá, de talán soha nem érhetem el. Talán csak azért közeledünk egymás felé, hogy azután örökre elváljunk.

Magad mögött kell hagynod a múltat mielőtt továbbindulsz...

Igen,boldog vagyok.Életemben először,és talán utoljára.Nem tudom meddig fog tartani,épp ezért had élvezzem ki...

Amikor két ember megismerkedik, és flörtölnek, elvannak egymással az egy jó játék. Aztán egyszer csak eljön az a pont, ahonnan már nem játék az egész, és azon kapod magad, hogy szívvel-lélekkel benne vagy. És már félted azt amid van, amit kaptál.

Vannak személyek, akik hozzánk beszélnek, de meg sem halljuk őket. Vannak, akik megsebeznek, de rajtunk még heg sem marad, de vannak személyek, akik egyszerűen megjelennek az életünkben, és örökre nyomot hagynak bennünk.

Csak azért jöttem, hogy lássam, mit tennél ha adnék egy esélyt neked, hogy rendbe hozd a dolgokat. De már látom felesleges volt. Neked eszedbe sem jutott soha, hogy rendbe hozd. Neked így pont jó.Te nem szenvedsz miattam, nem gondolsz rám, nem voltál belém soha, de soha szerelmes.

Sok ember hibája, hogy amikor minden rendben van az életével, megfeledkezik a nehéz időkről és azokról az emberekről, akik akkoriban mindent félretéve támogatták.

Azokon a napokon, amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon, amikor rám mosolyogtál, úgy éreztem, nincs lehetetlen. Azokon a napokon, amikor beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt, nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon, amikor hozzám értél, bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem, míg a könnyem is kicsordult. Azokon a napokon, csak miattad, tényleg önmagam voltam...

Hiszem, hogy a boldog lányok a legszebbek. Hiszek abban, hogy erősnek kell maradni akkor is, ha minden összedőlni látszik. Hiszek a csókolózásban, és hiszem, hogy holnap új nap virrad. Hiszek a csodákban...

Leszek egy emlék, míg gondolsz rám... Leszek egy akadály a feledés útján. Dobj ki szívedből, ha útban vagyok! Csak emlék vagyok... tűrök, majd meghalok...

ISMERD BE. hogy éreztél már így ... Amikor sétálsz az iskola folyósólyán nézed a többi lányt és azon gondolkozol te miért nem vagy olyan szép?Elsétálsz egy helyes fiú mellet és azon gondolkozol miért nem lehetsz a barátnője. Elsétálsz egy aranyos pár mellet és arra gondolsz te miért nem vagy elég jó egy kapcsolat hoz ? elsétálsz egy nagy ház mellett és arra gondolsz te miért nem ilyen helyen laksz? Elsétálsz egy tükör előtt és arra gondolsz , te miért vagy az aki...

forrás:

idézetek neked

Továbblépni egyszerű; csak megnehezítik azok a dolgok, amiket magad mögött hagysz...

Talán az a dolgok rendje, hogy néhány álom valóban csak álom maradjon...

Szóval hol van az én Happy End-em?

Az élet nem könnyű. A szerelem fáj, a pasik hazudnak, a barátok hátba szúrnak, az emberek meghalnak, a szülők kiabálnak.. te mindig próbálkozol, de sosem vagy 'elég jó'.. és nem érted miért...